Mi is az az ESG?

A fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szerepet kapnak a vállalatok működésében. Az ESG (Environmental, Social, Governance) szemlélet nem csupán a globális trendek és a fogyasztói elvárások által diktált szükségszerűség, hanem a cégek hosszú távú sikerének kulcsa is. Az ESG elveinek integrálása nemcsak etikai, hanem jogi és pénzügyi szempontból is fontos, mivel a világ számos országában egyre szigorúbb jogszabályok szabályozzák a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlatát.

Miért fontos az ESG a cégek számára?

Az ESG három fő területből áll:

1. Környezet (Environmental): A környezetvédelmi tényezők, amelyek a vállalatok által okozott ökológiai hatás csökkentésére összpontosítanak. Ide tartozik az energiahatékonyság, a karbonlábnyom csökkentése, a fenntartható erőforrások használata és a hulladékkezelés.

2. Társadalom (Social): A társadalmi tényezők a munkavállalói jogok, a közösségekhez való hozzájárulás és az egyenlőség kérdéskörére összpontosítanak. A vállalatoknak figyelembe kell venniük a munkahelyi diverzitást, az etikai elveket, az emberi jogokat és a helyi közösségekkel való felelős kapcsolattartást.

3. Irányítás (Governance): Az irányítási tényezők a vállalatok vezetési struktúrájára, döntéshozatalára és átláthatóságára vonatkoznak. Az etikus üzleti gyakorlatok, a pénzügyi szabályozás betartása és a részvényesek jogainak védelme mind hozzájárulnak a vállalat megbízhatóságának és hosszú távú stabilitásának biztosításához.

Jogszabályi elvárások és az ESG

Az ESG nemcsak a vállalatok önkéntes választása, hanem a jogszabályi környezet is egyre inkább arra ösztönzi őket, hogy fenntarthatóan működjenek.

A 2024-es évtől az Európai Unióban például az EU Taxonómia rendelet és a Környezeti és Szociális Jelentéstételi Direktíva (CSRD) szigorúbb jelentéstételi kötelezettségeket ír elő a nagyvállalatok számára, amelyekben részletesen be kell számolniuk az ESG-szemlélet alkalmazásáról.

1. EU Taxonómia Rendelet: Az EU Taxonómia célja, hogy egységes és átlátható rendszert biztosítson a fenntartható gazdasági tevékenységek meghatározására. A cégeknek be kell mutatniuk, hogy tevékenységeik hogyan illeszkednek a környezeti fenntarthatóság elveihez, és hogy ezek a tevékenységek megfelelnek-e a jogszabályi kritériumoknak.

2. Környezeti és Szociális Jelentéstételi Direktíva (CSRD): Az EU új jelentéstételi szabályozása a vállalatok számára kötelezővé teszi az ESG-témák részletes bemutatását a pénzügyi beszámolóikban. A nagyvállalatoknak 2024-től kezdődően évente részletes információkat kell szolgáltatniuk az általuk elért fenntarthatósági célokkal és azok teljesítésével kapcsolatban.

3. EU Átláthatósági Szabályozások: A vállalatok átláthatóságának növelése érdekében az EU különböző szabályozásokat vezetett be, amelyek célja, hogy a befektetők és a fogyasztók könnyebben hozzáférjenek az ESG-szempontú vállalati információkhoz. Az ilyen típusú szabályozások segítenek biztosítani, hogy a cégek ne csak a pénzügyi, hanem a fenntarthatósági teljesítményükről is beszámoljanak.

Kire vonatkozik az ESG?

Az új jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország területén székhellyel rendelkező alábbi társaságokra vonatkozóan:

1. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelyeknél az előző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;

2. nagyvállalkozás, amelynél az előző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt; és

3. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozás.

Míg a fenti értékhatárok a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség hatálya alá tartozókra vonatkozik, addig a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezettek körét a szintén módosításra kerülő számviteli törvény fogja meghatározni, a fentiekhez képest kis mértékben eltérő módon.

Közérdeklődésre számot tartónak az a gazdálkodó minősül, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, továbbá minden olyan gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít (például egyes biztosítók, bankok).

A meghatározott határértékeket el nem érő azon szervezet is köteles megfelelni a rendelkezéseknek, amely az ESG-törvény szerinti ESG-adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállalja, illetve számára jogszabály az ESG-adatszolgáltatást kötelezővé teszi. Az ESG-törvény hatálya kiterjed a továbbá az ESG-tanúsítókra, az ESG-tanácsadókra, a fenntarthatósági szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokra, valamint az ESG-tanácsadókat oktató intézményekre is.

Az új ESG-törvény alapvetően a kötelező vállalati fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségeket írja elő a hatálya alá tartozó vállalkozások részére, míg a módosításra kerülő számviteli törvény fogja meghatározni a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó kötelezettségeket.

Az ESG rendelkezéseket a 2023. december 22-én megjelent 187. számú Magyar Közlönyben megjelent 2023. évi CVIII. törvény tartalmazza, mely a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szól.

Az ESG mint a piaci előny

A jogszabályi követelmények mellett az ESG figyelembevétele számos piaci előnyt is biztosít a cégek számára. Az egyre inkább fenntarthatóságra építő gazdasági környezetben azok a vállalatok, amelyek sikeresen alkalmazzák az ESG elveit, képesek erősíteni a versenyelőnyüket.

– Befektetői Érdeklődés: A befektetők egyre inkább az ESG-kritériumokat figyelembe véve hozzák meg döntéseiket. Az ESG iránt elkötelezett vállalatok vonzóbbak a felelős befektetők számára, akik hosszú távon szeretnének fenntartható és nyereséges befektetéseket eszközölni.

– Ügyféltudatosság és Márkaépítés: A fogyasztók egyre inkább az ESG elvek szerint döntenek a vásárlás során. A társadalmi felelősségvállalás és a környezettudatosság a vállalatok számára lehetőséget biztosít arra, hogy erős márkát építsenek és lojális vásárlói bázist hozzanak létre.

– Szabályozási Kockázatok Csökkentése: Az ESG-szempontokat figyelembe vevő vállalatok könnyebben alkalmazkodnak a folyamatosan változó jogszabályi környezethez. A jogi megfelelés biztosítása nemcsak a büntetésektől óvja meg a cégeket, hanem elősegíti a zökkenőmentes működést is.

Hogyan integrálhatják a cégek az ESG-t?

A cégek számára az ESG-elvek sikeres alkalmazása nem csupán jogi és pénzügyi előnyöket biztosít, hanem hozzájárul a hosszú távú fenntarthatóságukhoz. A következő lépések segíthetnek az ESG-szemlélet integrálásában:

1. ESG Stratégiák Kialakítása: A cégeknek világos és mérhető ESG-célokat kell kitűzniük, és ezeket be kell építeniük a hosszú távú üzleti stratégiáikba.

2. Szabályozói Követelmények Betartása: A jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében érdemes szakértői segítséget kérni a jelentéstételi kötelezettségek teljesítésében és az ESG-stratégia kialakításában.

3. Átláthatóság és Kommunikáció: A vállalatoknak világosan és rendszeresen kommunikálniuk kell az ESG-eredményeiket a nyilvánosság, a befektetők és az ügyfelek felé, hogy erősítsék hitelességüket és bizalmat építsenek.

Konklúzió

Az ESG nemcsak a vállalatok felelősségteljes működésének alapja, hanem a jogszabályoknak való megfelelés, a versenyelőny megszerzése és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében is kulcsfontosságú. A cégek számára az ESG elveinek alkalmazása nemcsak a jogi előírásoknak való megfelelést biztosítja, hanem hosszú távú pénzügyi és reputációs előnyöket is kínál. Azok a vállalatok, amelyek időben adaptálják az ESG-t, képesek lesznek biztosítani a fenntartható jövőt és a sikeres működést a globális gazdaságban.

Az ESG és a környezetbarát tisztítószerek

Hogyan hat a zöld takarítás az ESG-pontszámításra?

A zöld takarítási gyakorlatok bevezetése pozitívan befolyásolhatja egy vállalat ESG-pontszámát azáltal, hogy csökkenti a környezeti hatásokat, előmozdítja a társadalmi felelősségvállalást, demonstrálja a jó irányítási gyakorlatokat, és bizonyítja a fenntartható és etikus gyakorlatok iránti elkötelezettségét.

A zöld takarítási szolgáltatások hatása az ESG-pontszámokra

A zöld takarítás pozitívan befolyásolhatja egy vállalat ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) minősítését azáltal, hogy hozzájárul az ESG-pontszámítás során értékelt környezeti és társadalmi tényezőkhöz.

Környezeti tényezők: A zöld takarítási gyakorlatok olyan környezetbarát termékeket és módszereket alkalmaznak, amelyek csökkentik a káros vegyi anyagok és hulladékok mennyiségét. Ez csökkentheti a vállalat szénlábnyomát a levegő- és vízszennyezés mérséklésével, a víz- és energiatakarékossággal, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével.
Szociális tényezők: A zöld takarításnak társadalmi előnyei is lehetnek, például egészségesebb és biztonságosabb munkahelyet teremthet az alkalmazottak számára. A környezetbe kerülő káros vegyi anyagok és hulladékok számának csökkentése, valamint a hosszú távú környezeti fenntarthatóság elősegítése révén a szélesebb közösség számára is előnyös lehet.
Irányítási tényezők: A rendszeres zöld takarítási program bizonyítja a vállalat elkötelezettségét a felelős vállalatirányítás iránt, mivel azt mutatja, hogy a vállalat lépéseket tesz a környezeti hatás minimalizálása, valamint az alkalmazottak és más létesítményhasználók biztonságának és egészségének biztosítása érdekében.

Környezet és egészség

A tisztító- és fertőtlenítőszerek elengedhetetlenek a közegészség biztosításához. Használatuk azonban hátrányosan befolyásolhatja a környezetet és az emberi egészséget. A kereskedelmi tisztító- és fertőtlenítőszerek mérgező összetevői koncentrált vegyületeknek tehetik ki a takarító személyzetet és a létesítmény más használóit, ami bőr- és szemirritációhoz, légzési problémákhoz és ritka esetekben halálhoz vezethet.

Továbbá a hagyományos tisztítószerekben használt egyes felületaktív anyagok lassan lebomlanak, vagy mérgezőbb, tartósan megmaradó és bioakkumulatív vegyszerré alakulnak, ami veszélyeztetheti a vízi élővilágot. Hasonlóképpen, a foszfor- vagy nitrogén-összetevők hozzájárulhatnak a víztestek tápanyagterheléséhez, ami kedvezőtlenül befolyásolja a vízminőséget.

További aggodalomra ad okot, hogy a tisztítószerekben található illékony szerves vegyületek (VOC) befolyásolhatják a beltéri levegő minőségét, és hozzájárulhatnak a szmog kialakulásához a kültéri levegőben.

Ezért fontos, hogy olyan tisztítószereket használjunk, amelyeknek alacsony a VOC-tartalma és minimális a környezetre gyakorolt hatása. Ezzel minimalizálhatjuk a tisztítószerek környezetre és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásait.

Szociális méltányosság

A zöld takarítási gyakorlatok javíthatják a munkahelyi egyenlőséget azáltal, hogy minden munkavállaló számára egészségesebb és biztonságosabb környezetet teremtenek.

A zöld tisztítószerek és -gyakorlatok előnyben részesítik a nem mérgező és környezetbarát anyagok használatát, ami csökkentheti az egészségügyi problémák és betegségek kockázatát, amelyek aránytalanul nagy mértékben érintik a marginalizált közösségeket.

A biztonságosabb és egészségesebb munkakörnyezet előmozdításával a zöld takarítás a munkavállalók által kivett betegszabadságok számát is csökkentheti, és elősegítheti a nagyobb termelékenységet, ami minden munkavállalónak előnyös, függetlenül a társadalmi-gazdasági háttértől.

Emellett a környezetbarát gyakorlatok előmozdítása segíthet csökkenteni a tisztítószerek negatív hatását az alacsony jövedelmű és kisebbségi közösségekre, amelyeket gyakran aránytalanul nagy mértékben érint a szennyezés és a mérgező hulladék.

Vállalatirányítás

A zöld takarítási gyakorlatok bevezetése több szempontból is felelős vállalatirányítást mutat.

A tisztítószerek környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentésével a környezetfelügyelet iránti elkötelezettséget mutatja. A nem mérgező és környezetbarát tisztítószerek használatával a szervezetek csökkenthetik szénlábnyomukat és elősegíthetik a fenntarthatóságot.
Bizonyítja a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettséget. A nem mérgező és környezetbarát tisztítószerek használatával a szervezetek elősegíthetik dolgozóik és a szélesebb közösség egészségét és biztonságát. Ez segíthet csökkenteni a tisztítószerek negatív hatását az alacsony jövedelmű és marginalizált közösségekre, amelyeket gyakran aránytalanul nagy mértékben érint a szennyezés és a mérgező hulladék.
Az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításával az etikus kormányzás iránti elkötelezettséget mutatja. A megfelelő címkézés és képzés bevezetésével a szervezetek biztosíthatják, hogy a munkavállalók és a nyilvánosság tisztában legyen a tisztítószerek környezeti és egészségügyi hatásaival. Ez bizalmat építhet az érdekeltek körében, és elősegítheti a nagyobb elszámoltathatóságot.

Egyszerű módszerek a zöld munkahelyi takarítás bevezetéséhez

A hulladék és a környezeti hatások csökkentésének módszerei közé tartozik a magas takarítási szabványok fenntartása mellett a következők megvalósítása:

Újrafelhasználható tisztítóeszközök: Az eldobható tisztítóeszközök helyett válasszon újrahasználható eszközöket. Hozzon létre bérleti programot a felmosórongyok, bolti törülközők és mikroszálas törlőkendők gyűjtésére és mosására. Ez a megközelítés csökkenti a hulladékot és a kapcsolódó költségeket.
Hígításszabályozó rendszerek: A túlzott mennyiségű vegyszer használata károsíthatja a felületeket, a berendezéseket, az embereket és a környezetet. A hígításszabályozó rendszerek a feladathoz szükséges megfelelő mennyiségű vegyszert adagolják, csökkentve a hulladékot és javítva a tisztítási eredményeket.
Intelligens papírtörlő-adagolók: A hagyományos papírtörlő-adagolók felesleges hulladékot termelnek. Váltson át állítható hosszúságú, automatikus beállítású adagolókra, amelyek csökkentik a felesleges papírtörülközők használatát.
Szőnyegezés: A bejáratoknál elhelyezett, járható szőnyegek segítik a szennyeződések és a törmelékek felfogását, így csökkentve a gyakori tisztítás és a vegyszerek használatának szükségességét.
Termékek és szolgáltatások: A létesítmény- vagy cégvezetők a speciális követelményeknek megfelelő tisztítószerek és szolgáltatások használatával és igénybevételével jelentős lépéseket tehetnek az ESG jogszabályoknak való megfelelésért.

Az ESG és az Északi Hattyú

A világ egyik legszigorúbb környezetvédelmi tanúsítványaként az Északi Hattyú ökocímkét csak olyan termékek és szolgáltatások kaphatják meg, amelyek megfelelnek az ambiciózus környezetvédelmi követelményeknek.

Az Északi Hattyú ökocímke a termék teljes gyártási folyamatát értékeli. Figyelembe veszi a gyártás alatti káros anyag kibocsátást is, valamint az energia és vízfelhasználást.

Segítségével Ön is kiválaszthatja a legmegfelelőbb terméket. Ha a Hattyú-címkével ellátott terméket választja, védi a természetet és a környezetet.

Takarékoskodjon Ön is a Föld erőforrásaival, válassza az Északi Hattyú ökocímkével jelzett termékeket és mutassa meg, hogy tesz a jövőért. A környezetbarát termék jobb a természetnek. Jobb Önnek.